Legkeresettebb alkotók
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Gábor Jenő keresett alkotó
    Gábor Jenő
  • Tornai Gyula keresett alkotó
    Tornai Gyula

Borsos József Tanulmányok

  1. Borsos József - Férfiarckép
    1. Kiállítva:
      Akadémia, Bécs, 1845, katalógus: IX/387
      Műegylet, Budapest, 1845, katalógus: 187.

      Kiállítva és reprodukálva:
      Borsos József festő és fotográfus (1821-1883). Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2009. június 19 – október 25. katalógus: 94. oldal, 12. kép

  2. Borsos József - Lányok bál után
    1. Borsos festményén a brokátok, redők, szalagok, ékszerek, kandeláberek, divatlapok és szőnyegminták vetélkednek a lányok bál utáni hangulatának s a pompás környezetnek az érzékeltetésében. A művész maga állította be a jelenetet, élőkép módjára a korabeli divat szerint, s a társasági élet ábrázolója színpadi rendezőnek is érezhette magát, mégis megmaradt az éjszakai nyújtózkodásnak, pletykáknak és ábrándszövésnek az az eleven varázsa, az a fajta frisseség, amely szükségessé tette a visszahívhatatlan báj megörökítését. Annál is inkább, mivel a művész leánya is a szereplők egyike volt.
      MNG
  3. Borsos József - Az elégedetlen festő (Krízis egy festő életében)
    1. Vajon az ábrázolt ifjú művész mitől elégedetlen a minden kellékkel megáldott pompás műterem környezetében " Ihletét talán a korabeli művtészek vitája zavarta meg, kik nem tudták eldönteni, hogy " a’ természeti valósnak jeles kinyomozását, avagy a’ szépség ideáját és ezen ideának leképzelését" kell-e nyújtania a festészetnek. E kép készülésekor 1852-t írtunk, s a művésznek talán abban a tekintetben is lehettek gondjai, hogy miként kellene festészetének erősebben, hívebben kapcsolódnia történelmünk négy évvel korábbi lelkes, majd gyászos napjaihoz, hiszen ez a Petőfi-szakállú, -hajú, -tekintetű, fekete magyar ruhás művész a költőre látszik utalni, és Borsos 48-ban festett Nemzetőr című képe bizonyítja, hogy a forradalom eszméi nem hagyják érintetlenül.
      MNG
  4. Borsos József - Csábítás
    1. Borsos József a magyar biedermeier azon kevés mesterei közé tartozik, aki nemcsak Pesten, hanem Bécsben is keresett művész volt. Sőt, Borsos inkább tekinthető bécsi, mint pesti művésznek. Akadémiai tanulmányaitól kezdve (1840) rendszeresen állított ki Bécsben, számos művét is az osztrák fővárosban értékesítette, s bár munkáit Pesten is bemutatta, valójában csak az 1861-es hazaköltözését követően vált igazi pesti művésszé. Igaz, ekkor már nem festett. Fényképezésből és vendéglősként tartotta fenn magát. Borsos József festészetének két meghatározó műfaja a portré és az életkép. Munkásságára olyan bécsi mesterek nyomták rá bélyegüket, mint Danhauser, Amerling, vagy Waldmüller, aki 1842-től Borsos mestere is volt. Waldmüller az 1830-as évektől új témákkal bővítette ki és új tartalmakkal töltötte meg az életkép műfaját. Az ő moralizáló, s nagyon gyakran vallásos, vagy hazafias tartalmú életképeivel szemben Borsos zsánerképein inkább a finoman pikáns, diszkréten erotikus tartalom dominál. "Úri zsáner" ez, aminek művelésére Josef Danhauser buzdította Borsost. Évődő szerelmespárok, erotikus litográfiákat lapozgató bálozó hajadonok, galambpostára váró, szerelmesen kitárulkozó lányok mellett a népies figurák sem hiányoznak Borsos repertoárjából. A -Csábítás is egy ilyen huncut népi életkép, középpontjában egy fiatal szerelmespárral. Borsos zsánerkompozícióinak népszerűségét mutatja, hogy sokat több példányban is megfestett. Kopp Jenő, Borsos monográfusa, 1931-es monográfiájának 142 tételes oeuvre-katalógusában négy Bál után-t, két Galambpostá-t jegyez föl, s ezeken kívül a jelen képet is két változatban tudja. A 133. szám alatt közölt Csábítás "párja" - ahogy Kopp Jenő említi - amerikai magántulajdonba került. Kopp feltehetően az Ernst Múzeum 1929-es aukcióján figyelhetett föl Borsos képére, hiszen a művet a korábbi Borsos-szakirodalom nem ismerte. Az akkori Ernst-aukció katalógusának egy ceruzával "kipreparált" példánya szerint Borsos festménye 2000 pengőért kelt el az árverésen. Összehasonlításképp érdemes megemlíteni, hogy azon az aukción 1500 pengőért lehetett hozzájutni Ferenczy Károly majd másfél méteres Szieszta című, ma Henyélés címen ismert 1908-as művéhez. 2000 pengőért egy szép kukoricás Rippl-t ugyanúgy meg lehetett kapni, mint Gustav Klimtnek egy pasztell-arcképét. Johann Christian Brand 1752-ben festett 88 x 128 cm-es Folyóparti táj-ához pedig alig többért, 2400 pengőért jutott hozzá tulajdonosa.

      VÉDETT
      Irodalom:
      Lázár Béla: Borsos József. In: Művészet, XII. évf. 1913. 302-314.
      Lázár Béla: Borsos József műveinek jegyzéke. In: Művészet, XIV. évf. 1915. 91-93.
      Kopp Jenő: Borsos József. Budapest, 1931. 61. kat. sz. 133.
      Borsos József 1821-1883. A Bakonyi Múzeum emlékkiállítása. Veszprém, 1971. Molnár Zsuzsa előszavával

      Kiállítva:
      Az Ernst-Múzeum Aukciói XLIII. 1929 december. kat. sz. 61. (reprodukálva XXI. tábla)
      BÁV 41. képaukció 1976 december, kat.sz. 37. (reprodukálva)
      BG